Szóval akkor hagyjuk ezeket a múltbéli dolgokat, meg azokat a tényeket, amiket még Vitai próbált kisebb – nagyobb sikerrel a fejembe verni rajzórán. Nézzük meg most a jelenemet: zavarnak a kis melleim. Erről nagyon sok ideig nem mertem senkinek sem beszélni. Az ok nagyon egyszerű volt: szégyelltem. A családunk nagyon puritán, itt nem nagyon szoktak a kinézet miatt keseregni, az is jellemző, hogy én vagyok az egyetlen a rokonaim közül, aki festi magát. Jó bénán, de hát nem igazán volt kitől tanulnom és a génjeimben sincsen benne. Most dühös lettem. Nem szabad, hogy a családom visszahúzzon, és ne váltsam valóra azt, amit én akarok. Ez pedig most a mellplasztika.